Az egészség, egészséges életmód napjainkban egyre „felkapottabb” téma. De vajon tudjuk-e pontosan, hogy mi mindent foglal magában ez a fogalom?
Mit jelent ez a szó: egészség?
Valószínűleg sokan talán kicsit meghökkenve azt válaszolnák erre a kérdésre: aki nem beteg, az egészséges.
Azonban vajon meghatározható-e egy kívánatos állapot (az egészség) pusztán azzal, hogy egy nem kívánatos állapot (a betegség) hiánya?
Szerintem nem; hiszen ebből a megközelítésből kiindulva mondjuk a szeretetet is meghatározhatnánk például úgy, hogy “a gyűlölet hiánya”. Azonban azt gondolom, a legtöbb ember érzi, hogy ez a definíció így nagyon hiányos. Attól, hogy nem gyűlölök valakit, még nem biztos, hogy szeretem. Lehetek iránta közömbös, tarthatom elkerülendőnek, vagy akár érdeklődően is viszonyulhatok hozzá. Nem gyűlölöm tehát az illetőt – de messze vagyok attól is, hogy szeressem őt.
De térjünk vissza az egészség témaköréhez.
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1948-ban így határozta meg az egészség fogalmát:
Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.
Tehát az egészség témakörével foglalkozó emberek és szervezetek már a második világháború után néhány évvel is tisztában voltak azzal, hogy az egészséget nem lehet pusztán a megbetegedések hiányával definiálni.
Különösnek és szomorúnak tartom, hogy több, mint 75 évvel a fenti meghatározás megfogalmazása után a társadalmak nagy része még mindig azt a személyt tekinti egészségesnek, akit nem gyötörnek különféle betegségek! Pedig valójában az egészséges, aki jól érzi magát a világban.
Járjuk körül kicsit bővebben, hogy vajon mi minden tartozik a “jól-lét”-hez, mint életállapothoz (mely NEM tévesztendő össze a jóléttel – vagyis anyagi gazdagsággal)! A legfontosabb dolgok, amik eszembe jutnak:
- Életkortól, nemtől, lakóhelytől, családi állapottól, anyagi helyzettől függetlenül megélhető.
- Nem a gondok hiányát jelenti, hanem a megbirkózás képességének tudatát.
- Fizikailag nem nélkülözök: van fedél a fejem fölött, ruha, amit fölvehetek, kenyér és víz az asztalomon, tiszta levegő, amit belélegezhetek.
- Biztonságban vagyok: nem kell háborús övezetben, vagy félelemben élnem.
- Az elfogadás és megelégedettség érzése vesz körül, valamint
- az érzelmi biztonság tudata: tartozom valaki(k)hez, akik elfogadnak, szeretnek, törődnek velem.
- Vannak céljaim az életben, melyekért szívesen, örömmel munkálkodom, és
- vannak képességeim, melyeket magam és mások hasznára fordíthatok.
Ha valamiben hiányt, más szóval szükséget szenvedek, a jól-létem sérül – vagyis az egészségem elvész.
Ez öltheti fizikális megbetegedés formáját: például ha nincs fedél a fejem fölött, esőben vagy télen megfázom. Megbetegedhet az érzelmi világom is, ha tartós elszigeteltséget vagy elutasítást kell tapasztalnom (pl. a hosszú kórházi kezelés miatt családjától elszigetelt betegeknél jelentkező hospitalizáció; vagy az elutasító szülők mellett felnövő gyermekeknél jelentkező borderline tünetegyüttes). De akár mentális betegségem (pl. depresszió, pánikbetegség, apátia) is kialakulhat, ha tartósan nem tapasztalok a környezetemtől megbecsülést, törődést, vagy sorozatos kudarcaim miatt képtelennek tartom magam a nehézségeimmel való megbirkózásra, vagy motiválatlan vagyok az életben.
A Maslow-féle szükséglet-modell
Abraham Maslow amerikai pszichológus a II. világháború utáni években kidolgozott egy modellt, melyben az emberi szükségleteket gyűjtötte össze. Ezt leggyakrabban Maslow-piramisként szoktak emlegetni – annak ellenére, hogy ő maga sosem használta ezt a kifejezést, vagy a piramis-ábrát a modell ismertetésére. Emiatt én nem is piramis, hanem torta-ábrával szeretném illusztrálni a modellt. Íme:
A “hiány alapú szükséglet” kifejezés arra utal, hogy ha valaki az itt szereplő javakat kénytelen nélkülözni, azt mindenképp HIÁNYNAK éli meg. Ez a hiány előbb vagy utóbb valamilyen testi és/vagy lelki betegség kialakulásához vezet. Emellett amennyiben a piros zóna szükségletei kielégítetlenek maradnak, zöld zóna szükségletei vagy csak csökkent mértékben, vagy egyáltalán nem jelennek meg az egyén életében. Ez érthető, hiszen figyelmét, energiáit és erőfeszítéseit kénytelen a létfenntartás és a létbiztonság megteremtésére fordítani.
A “növekedés alapú” (zöld) zónában lévő szükségletek az előbbiekre épülnek. Azonban meglétük esetén sem bírnak minden személy életében egyenlő FONTOSSÁGgal. Itt már a személy döntheti el, hogy számára érték-e az igazság ismerete, a szépség, a rend? Akarja-e kihozni magából mindazt, amire csak képes? Elfogadja-e a tényt, hogy emberként a test / lélek / szellem hármas egységéből épül fel, és igyekszik-e mindhármat kiegyensúlyozottan fejleszteni – vagy nem? Szabadon dönthet, hogy törődik-e azzal, hogy ismereteit bővítse, személyiségét fejlessze, vagy törekedjen magasabb erkölcsi normák megvalósítására. Nem fog megbetegedni, ha nem így tesz – azonban EGÉSZsége mégis elvész; hiszen hiányzik a minden emberhez egyformán tartozó szükséglet-tortából egy szelet.
Ilyenkor az emberek általában “csak” azt érzik, hogy “nem gömbölyű” az életük; de nagyon sokszor nem tudják megfogalmazni, miért.
Pont ez a “nem gömbölyű” érzés az, amit a különféle reklámok kihasználnak és ellenünk fordítanak.
Épp ez a “nem gömbölyű” érzet mélyül akkor, mikor mások kirakat-életéhez hasonlítgatjuk a sajátunkat a sok szociális(nak elnevezett) média oldalain. Ez a fogyasztói társadalom tárgyaival ki nem elégíthető, “nem gömbölyű” érzés az, ami a szenvedélybetegségek vagy az öngyilkosság áldozatává tesz olyan embereket, akiket egyébként az egész világ irigyel.
Te hogyan érzed magad a világban? Jól vagy? EGÉSZséges vagy?
Ha a válaszod IGEN, akkor gratulálok! 🙂 Te vagy az üdítő kivételek egyike.
De ha úgy érzed, hogy valami Veled sem “gömbölyű”, vagy netán már testi tüneteid – panaszaid is vannak, akkor se keseredj el!
A megoldás kulcsa Nálad van.
Tudom, hogy ez hihetetlennek hangzik, mégis igaz!
Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy egy jobb minőségű életet teremtsünk magunknak. Nyilván ez nem egyik napról a másikra fog megvalósulni, és igen sok odafigyelést, erőfeszítést, változtatást, kitartást igényel. De egészen biztosan megvalósítható.
A „hogyan” minden egyes embernél mást jelent, hiszen mindenki helyzete, személyisége, nehézségei és lehetőségei teljesen egyediek. De valamennyien el tudunk indulni és tudunk apró lépéseket tenni abba az irányba, ahová érkezni szeretnénk.
Sokszor azonban ehhez szükségünk van külső segítségre, támogatásra. Valakire, aki „kívülről” néz rá az életünkre, és segít megtalálni a kiutat abból a labirintusból, amiben esetleg már teljesen elkeveredtünk. – És ez egyáltalán NEM szégyen! Időnként mindenki belekavarodik a saját életébe, és nem találja a megoldáshoz vezető utat, vagy nem találja magában a változtatáshoz szükséges erőt. Tudom, mert én is jártam így; én is ragadtam bele kevéssé ideális helyzetekbe, állapotokba. De sikerült kilábalnom belőle, és szeretnék másoknak segíteni ebben – ahogyan korábban én is kaptam segítséget.
9 hozzászólás “EGÉSZ-séges vagy?”